1,

I DON'T LIKE YOU

ROSE COMPTON

-Késtél.- nyitottam ajtót udvarlómnak. Szürke pólót és nadrágot viselt, szőke haja égnek állt. Izmos karjai közül az egyikben egy csokor vérvörös rózsát tartott.

-Bocsánat. De hoztam virágot. - mosolygott rám, nagy kék szemei megbánást tükröztek

-Helyes.- mondtam, majd kivettem a kezéből a virágot és hátat fordítottam neki.- Tessék. - mondtam Marynek, majd fintorogva a kezébe nyomtam a csokrot. A barna hajú, idős hölgy először furcsán nézett rám, majd miután leesett neki a tantusz, elvitte jó messzire hogy még véletlenül se találjam meg.
- Jó szórakozást!- kiabált utánam, mire én nemtetszésemet kifejezve morogtam egy sort.

-Megyünk már végre? -toporzékoltam az ajtóban. Haladjon már!
-Mindjárt, kicsikém.- szólt anya. Sértődötten leültem a nagy házunkba vezető lépcsőre és vártam, hogy befejezzék a szentbeszédet.

-Szeretnénk, hogy egy kicsit megneveld a lányunkat egy kis tiszteletre és önállóságra...- kezdte apa. Nyilvánvalóan azt hitte, hogy nem hallom őket, mivel folytatta. -Tudod, te jól nevelt fiúnak tűnsz. -aha. - És rád talán hallgatna is... - minden bizonnyal.Szegény fiú...
-De most menj.- küldte ki anyám. -Sok szerencsét hozzá.
-Végre.- pattantam fel a lépcsőről, majd odanyújtottam neki a bőröndöm nyelét.
-Hozd a sajátodat légyszíves.- mondta, mire leesett az állam. Szóval tényleg komolyan vette a neki adott feladatot. Akkor játsszunk.
-Nem. - válaszoltam egyszerűen, majd összevont kezekkel elindultam utána. Beültem a fekete autóba, és vártam. Én ugyan nem cipelem a több mint húsz kilós bőröndöt.
Mivel a szépfiú se ment vissza a pink utazótáskámért, apa kénytelen volt belerakni az éjfekete autó csomagtartójába. Niall udvariasan kezet rázott apámmal, anyával pedig egy-egy puszit adott a jobb és bal arcfelére.
-Mehetünk?- kérdezte miután elfoglalta a helyét az autóban. Elfordítottam a fejem, majd a házunkat kezdtem el kémlelni. Az angol stílusú, fehér ház, tökéletesre nyírt fűvel, és anya gyönyörűen gondozott  virágjaival hiányozni fog. Azt hiszem...
- Szörnyen makacs vagy, ugye tudod?- kérdezte, miközben a szüleim egyre távolodó alakját néztem.- De ezen segíthetünk.- suttogta a fülembe az ír akcentusával, amitől kirázott a hideg.

***

-Abba hagynád?- szóltam a csámcsogó szőkeségre mellettem.
-Mit? - kérdezte teli szájjal. Undorító.
-Utállak.- morogtam, majd lejjeb csúsztam az ülésen.
-Mit mondtál?- kérdezte, miközben feljebb emelte a fejem,hogy a szemembe tudjon nézni.
-Ne nyúlj hozzám a mocskos kezeddel. -söpörtem arrébb a kezét.
-Nők...-motyogta,majd újra szendvicsébe harapott.
Ó istenem, mikor lesz már vége ennek a nyomorult utazásnak?

Prológus.

ROSE COMPTON

Az egész egy hűvös, angliai nyáron kezdődött, amikor a szüleim elküldtek egy egy hónapos "kényszerrandira" egyenesen a szerelem városába, Párizsba (jó messze, hogy még véletlenül se tudjak megszökni...), egy idegen fiúval, aki mellesleg szuper gazdag. Szerintük ez egy jó módszer az ismerkedésre, de én már kevésbé díjazom...

Hosszú barna hajamat egy hajgumi segítségével egy szoros lófarokba fogtam, majd egy utolsó pillantással a tükörben megjegyeztem magamnak, hogy most is tökéletesen nézek ki. Hófehér, fodros combközépi érő ruhám kiemelte vékony alakomat. Sosem voltam valami égmeszelő, ezért egy magassarkút kaptam fel, ami szintén fehérben pompázott. Úgy döntöttem, hogy sminket most nem rakok fel, hiszen repülővel megyünk, de azért belesüllyesztettem a kis szépítkezési dobozt a kézipoggyászba.

A bőröndöm már lent várt az ajtó előtt. Minden kész volt.

-Drágám, nem gondolod, hogy ez a ruha nem valami kényelmes utazáshoz?-  becsmérelte anya "kedvesen" a rajtam lévő darabokat, mire én csak sóhajtottam egy nagyot.

-Abban utazok, amiben szeretnék.- fontam össze a kezem a mellkasomon, majd ránéztem a falon lévő órára.- Különben is, nem kéne már itt lennie annak a híres-neves fiúnak?- fintorogtam.

-De.- válaszolt apa. - De még mielőtt ideér, anyáddal szeretnénk neked róla egy kicsit mesélni.- mondta, majd leült a bézs kanapára a nappaliban. A ház megint csodálatosan nézett ki. Mary, az idős takarítónő jó munkát végzett.
-A neve Niall Horan.